|
Vészhelyzetet hirdetett a kormányLINC 2019 – Parnu, Észtország
Erasmus Catalyst 2017HFS Fórumok
|
„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa”
|
||
A város büszke hagyományaira, számos műemléképületet gondoz ma is, köztük az egyik leghíresebbet: az 1821-ben épült Halász Móricz kúriát. Egyértelmű volt, hogy ennek rajza adja majd az új címer egyik szimbólumát. A szarvasbangó Dabas címernövénye. Ez az igen ritka orchidea fajta kevés helyen található meg Magyarországon, az egyik ilyen Dabas városa. A fent elmondottak alapján kapott Dabas új címert a várossá nyilvánítás évében, 1989-ben.
Hernád község címere kerektalpú negyedelt pajzs, melynek jobb felső negyedében vörös-ezüst Árpád-sáv, mint a nemzet színei, bal felső negyedében arany (sárga) alapon kék színű kilenc lombú életfa, jobb alsó negyedében stilizált egészalakos arany (sárga) pihéskorú csibe kék alapon, bal alsó negyedében a község saját színe kék-arany. A legenda úgy tartja, hogy Hernád községe kilenc házból fejlődött ki, ezt szimbolizálja a kilenclombú életfa. Az 1970-es években Hernád volt az első Magyarországon, ahol elindult a baromfifeldolgozó (akkor még) TSZ, ekkortól indult fejlődésnek a település, ami a napjainkig tart, ezt jelképezi a csibe.
A hegyes talpú pajzsot balharánt ezüstpólya tagolja ketté. A vörös szív és a belőle kinövő négy szál vörös rózsa az Inarchi Farkas család címerpecsétjében volt található. A szívből kiálló négy ág a falu legismertebb ismert lakóit, Inarchi Jakab négy fiát jelképezi. A szájában bárányt tartó farkas szintén a falut benépesítő Inarchi Farkas család címerképe volt. A szájában tartott bárány a középkori lakosság és a pusztabérletek korának jellemző foglalkozására, a juhtenyésztésre utal. A növekvő félhold a falu török hódoltság derekán, 1597 körül történt pusztítására emlékeztet.
A Kakucs történetében meghatározó szerepet játszó két nagybirtokos címerpajzsának megfelelően kék színű pajzs nagyobb hányadát elfoglaló tölgyfa az újjáépült község első pecsétjének eleme, így a községi autonómia jelképe. Ennek három ága a falu történelmének fő korszakaira (az ismeretlen középkorra, a Grassalkovichok késő feudális időszakára és a község - Liebner család megjelenésétől napjainkig tartó - polgári korszakára) emlékeztet. A községi autonómiát szimbolizáló fa törzsét két kifelé forduló kar óvja, melyek közül a páncélos kar a hatalmi szférában jeleskedő Grassalkovich, a búzakalászokat tartó pedig a honi és helybéli agrárfejlődést ösztönző Liebner család jelentőségére utal. A Grassalkovich-család címerében lévő ezüst félhold a falu felemelkedésére, a Liebner-címerben fontos helyen álló méhecske a falu lakóinak szorgalmára és a tenni akarására céloz.
A címerpajzsot - a viselője elölről nézve - csücskös talpú domborpajzs adja kettős osztással. A felső osztásban kap helyet zöld háttérrel a növénytermesztésre, földművelésre utaló kék csoroszlya, illetve ekevas, és a sárga kalász. A sisakhegyen az előbbi elrendezésben található a három sárga kalász (függőleges, illetve szélre hajló). Az alsó osztásban kék háttérben zöld, kettős halmon almát (golyót) és kardot tartó kétfarkú oroszlán áll. Az oroszlán utal a Grassalkovich Antal gróf, illetve a későbbi birtokos Pálóczi-Horváth István személyére. E jelkép megjelenik mindkét család címerében. A kettős halom - melyben az oroszlán áll, s egységként fogja össze a halmokat - Örkény történeti területi és népességbeli kettősségét jelképezi. A halom színe zöld. Az oroszlán színe barna, sötétbarna, a farkvége és mancsai árnyékolt része fekete
A címer alakja kerektalpú, ferdén felezett pajzs. Felezése a bal, felső sarokból átlósan történik. Az elválasztó sáv aranyszínű, díszített. A díszítés 3 darab kilencdomborulatú rutakoszorú, melyeket egymástól a sávból kiemelkedő csúcsív választ el. A címer heraldikailag jobb oldala kilencszer vágott, vörös-fehér Árpádsáv, mint a nemzet színei. A heraldikailag bal oldalán található zöld szín a pusztavacsi erdőket jelképezi, mely jelenleg a fő ipari tevékenység, illetve megélhetési forrás. Egy része az "őstölgyes", valamint a jeltorony körüli ún. "nagyrét" növényzete védett terület, amint ez a rövid történelmi leírásból is kiderül. A felső részen az ország földrajzi középpontját jelölő jeltorony ábrája látható.
A település címere pajzs alakú, mely hosszában kettéosztott. Bal oldali része un. Árpád sávos, mely a magyar történelmi hagyományoknak kíván emléket állítani. Jobb oldali része szintén kettéosztott. Felső részén kék alapon kard és szablya található, melyek utalnak a község és a katonaság 1870-ig visszanyúló közös történelmére. Álló részén zöld mezőben szőlőfürt található, bíbor szemekkel. A szőlő utal a település legújabb kori betelepülésére, amikor is szőlőtelepítést vállaló emberekkel népesítették be a vidéket, emellett jelképezi a kertészeti, növénytermesztési kultúránkat is.
A címer álló, jobboldalt ívelt, kerektalpú tárcsapajzs vörös mezejében lebegő, ezüst (fehér) lovon jobbra lovagló, felső törzsével szembefordult lovas, fején tatársüveg, a jobbjában tartott hosszú, lándzsaszerű fegyverrel az előtte a földön fekvő, zöld sárkányt a száján keresztül leszúrja. A ló és lovasának alakja, valamint minden kiegészítő eleme és fegyver (ezüst) fehér színűek.
A címer egy háromszögű, középen hasított pajzs, melynek jobb szélső mezőjében az Árpádok ősi színei, vörös és ezüst sávok láthatók a falu Árpád-kori alapítására utalva. Eme szimbólum a település történetének legfontosabb eseményét, az árpád-kori első megtelepedést fejezi ki.
Újlengyel új településként jött létre a XIX. század végén, az egykori Vatya pusztáján. Nevében a parcellázását irányító takarékpénztári igazgató, Lengyel Zoltán nevét őrizte meg - többek között azért, mert saját adományaként ingyen telket juttatott a községháza, az iskola és a templom részére. Újlengyel címere 1996 óta van érvényben. Kék mezejét egy ezüstszínű tengely osztja ketté, melyben a település két területi egységére utalva két csillag látható. A felső mezőben a település ősi templomának stilizált képe lebeg, míg az alsó mezőben a mezőgazdaságra utalva három búzakalász található.|
Minden jog fenntartva.
Az oldalainkon közölt tartalom újraközlése és sokszorosítása csak tartalmi és formai módosítás nélkül engedélyezett. © Új Magyarország Vidékfejlesztési Program |