Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com
„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa”
  • Magyar
  • In English
  • Español
English French German Italian Portuguese Russian Spanish

Belépés



Elfelejtett jelszó
Elfelejtett felhasználónév
Regisztáció

 

 unnamed

 

bort

letöltés

celteruletkatalogus

 hvs2011

naturamalogomod1

Dabas és Térsége Kézműves Egyesület

hvs2

Magyar Agrarkamara

vadonleso_large

oktk



GPF_MEDOC
Kezdőlap Rólunk Településeink
Hirdetés
PDF Nyomtatás E-mail

Napjainkban – több évtizedes tiltás után – ismét van címere településeink többségének. A rendszerváltás előtt egyetlen hivatalos címer létezett, az állam- címer. Ezt volt köteles használni minden állami intézmény, minden település. Azok a városok, amelyeknek már akkor volt címerük, saját jelképüket hivatalosan nem használhatták (azaz cégtáblájukon illetve pecsétjükön nem tüntethették fel), csak díszítő célt szolgálhattak.  A rendszerváltás után az önkormányzatok megalkották új címereiket. Kistérségünk címereinek legtöbbje beszélő címer, a címer külső díszei által valamilyen módon utal a címerviselő nevére vagy a címerszerző tevékenységére.

Bugyi nagyközség Életfa

bugyicimer

Bugyi nagyközség címere hegyes talpú hasított pajzs. A címerpajzs közepén, egy zöld dombon életfa áll, két oldalán csoroszlyával és kaszával. Fölöttük kettős folyó és nyolcágú csillag.
A címerpajzs kék alapú. Aranyszínű a csillag, az életfa, a csoroszlya és a kasza. A kettős folyó ezüstszínű.
A nyolcágú csillag Istennek a jele, de mutatja a tündöklő hajnalcsillagot is: Boldogasszonynak - Máriának csillagát.
A folyó jelképezi az éltető vizet, forrást. A kettős folyó az égi forrásnak; Tejútnak Fényes-köznek a képjele.
Az életfa az Istentől származó és az ég felé növekvő életet jelképezi. A magyarok ősi hitének középpontjában mindig az életfa állt, ahogyan a régi falupecsét közepén is látható.

 

 

 

Csévharaszt község

Dabas város    Halász Móricz kúria szarvasbangóval

dabasicimerA város büszke hagyományaira, számos műemléképületet gondoz ma is, köztük az egyik leghíresebbet: az 1821-ben épült Halász Móricz kúriát. Egyértelmű volt, hogy ennek rajza adja majd az új címer egyik szimbólumát. A szarvasbangó Dabas címernövénye. Ez az igen ritka orchidea fajta kevés helyen található meg Magyarországon, az egyik ilyen Dabas városa. A fent elmondottak alapján kapott Dabas új címert a várossá nyilvánítás évében, 1989-ben.

 

 

 

Hernád község   „Árpád-sáv és csirke”

hernadcimerHernád község címere kerektalpú negyedelt pajzs, melynek jobb felső negyedében vörös-ezüst Árpád-sáv, mint a nemzet színei, bal felső negyedében arany (sárga) alapon kék színű kilenc lombú életfa, jobb alsó negyedében stilizált egészalakos arany (sárga) pihéskorú csibe kék alapon, bal alsó negyedében a község saját színe kék-arany. A legenda úgy tartja, hogy Hernád községe kilenc házból fejlődött ki, ezt szimbolizálja a kilenclombú életfa.  Az 1970-es években Hernád volt az első Magyarországon, ahol elindult a baromfifeldolgozó (akkor még) TSZ, ekkortól indult fejlődésnek a település, ami a napjainkig tart, ezt jelképezi a csibe.

 

 

Inárcs község  „Nőszirom, juhtenyésztés és török hódoltság”

inarcscimerA hegyes talpú pajzsot balharánt ezüstpólya tagolja ketté. A vörös szív és a belőle kinövő négy szál vörös rózsa az Inarchi Farkas család címerpecsétjében volt található. A szívből kiálló négy ág a falu legismertebb ismert lakóit, Inarchi Jakab négy fiát jelképezi. A szájában bárányt tartó farkas szintén a falut benépesítő Inarchi Farkas család címerképe volt. A szájában tartott bárány a középkori lakosság és a pusztabérletek korának jellemző foglalkozására, a juhtenyésztésre utal. A növekvő félhold a falu török hódoltság derekán, 1597 körül történt pusztítására emlékeztet.

 

 

Kakucs község  „Grassalkovich kard és Liebner búza”

kakucscimer2A Kakucs történetében meghatározó szerepet játszó két nagybirtokos címerpajzsának megfelelően kék színű pajzs nagyobb hányadát elfoglaló tölgyfa az újjáépült község első pecsétjének eleme, így a községi autonómia jelképe. Ennek három ága a falu történelmének fő korszakaira (az ismeretlen középkorra, a Grassalkovichok késő feudális időszakára és a község - Liebner család megjelenésétől napjainkig tartó - polgári korszakára) emlékeztet.  A községi autonómiát szimbolizáló fa törzsét két kifelé forduló kar óvja, melyek közül a páncélos kar a hatalmi szférában jeleskedő Grassalkovich, a búzakalászokat tartó pedig a honi és helybéli agrárfejlődést ösztönző Liebner család jelentőségére utal. A Grassalkovich-család címerében lévő ezüst félhold a falu felemelkedésére, a Liebner-címerben fontos helyen álló méhecske a falu lakóinak szorgalmára és a tenni akarására céloz.

 

Öváros      Ekevas, kalász és Grassalkovich

rkenycimerA címerpajzsot - a viselője elölről nézve - csücskös talpú domborpajzs adja kettős osztással. A felső osztásban kap helyet zöld háttérrel a növénytermesztésre, földművelésre utaló kék csoroszlya, illetve ekevas, és a sárga kalász. A sisakhegyen az előbbi elrendezésben található a három sárga kalász (függőleges, illetve szélre hajló). Az alsó osztásban kék háttérben zöld, kettős halmon almát (golyót) és kardot tartó kétfarkú oroszlán áll. Az oroszlán utal a Grassalkovich Antal gróf, illetve a későbbi birtokos Pálóczi-Horváth István személyére. E jelkép megjelenik mindkét család címerében. A kettős halom - melyben az oroszlán áll, s egységként fogja össze a halmokat - Örkény történeti területi és népességbeli kettősségét jelképezi. A halom színe zöld. Az oroszlán színe barna, sötétbarna, a farkvége és mancsai árnyékolt része fekete

 

 

 

 

Pusztavacs község Az ország közepe

pusztavacs_cimereA címer alakja kerektalpú, ferdén felezett pajzs. Felezése a bal, felső sarokból átlósan történik. Az elválasztó sáv aranyszínű, díszített. A díszítés 3 darab kilencdomborulatú rutakoszorú, melyeket egymástól a sávból kiemelkedő csúcsív választ el. A címer heraldikailag jobb oldala kilencszer vágott, vörös-fehér Árpádsáv, mint a nemzet színei. A heraldikailag bal oldalán található zöld szín a pusztavacsi erdőket jelképezi, mely jelenleg a fő ipari tevékenység, illetve megélhetési forrás. Egy része az "őstölgyes", valamint a jeltorony körüli ún. "nagyrét" növényzete védett terület, amint ez a rövid történelmi leírásból is kiderül. A felső részen az ország földrajzi középpontját jelölő jeltorony ábrája látható.

 

Ráckeve város Tárcsapajzs és kétélű kard

Rackeve 265

A címerpecsét vonalkeretbe foglalt körirata: VITA MIHI CHRISTUS RERUM CONCORDIA FISCUS. A vonalkeretbe foglalt körirat által határolt mezőben középen hasított reneszánsz tárcsapajzs, melynek jobb mezőjében hegyével lefelé fordított, egyenes kétélű kard lebeg, keresztvasa jobbra fel-, balra lefelé hajlik; bal mezője kilencszer vágott, azaz vörös-ezüst sávozatú. A pajzs karéjaiban R és K (Ráckeve) betűk.
Feljegyzésekből tudjuk, hogy az ezüst tipáriumot 1520-ban készíttették - feltehetőleg azzal az Ethwes (Ötvös) Péterrel, aki 1536-ban a város egyik esküdtje volt. Ezt a pecsétnyomót, illetve ennek a címerpecsétnek leszármazóit használta hivatali gyakorlatában a város még a XX. század első felében is.
A címer jelentéstartalma a XIII. század elejére nyúlik vissza. Ráckevét a török terjeszkedése elől menekülő al-dunai Keve város lakossága élesztette fel 1440-ben, amikor I. Ulászló engedelmével Szentábrahámtelke helyén telepedtek meg. Az uralkodók egész sora erősítette meg az al-dunai Keve korábbi kiváltságait Ráckeve vonatkozásában.
A címer színezése: vörös pajzsban az Árpád-házi ezüst (fehér) sávozat, ezüst (fehér) kard, fekete markolattal. A városi címer középkori identitást hordoz.

Forrás: http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-rackeve.shtml

Táborfalva község Árpád-sáv-katonaság-szőlő

tborfalva_cimereA település címere pajzs alakú, mely hosszában kettéosztott. Bal oldali része un. Árpád sávos, mely a magyar történelmi hagyományoknak kíván emléket állítani. Jobb oldali része szintén kettéosztott. Felső részén kék alapon kard és szablya található, melyek utalnak a község és a katonaság 1870-ig visszanyúló közös történelmére. Álló részén zöld mezőben szőlőfürt található, bíbor szemekkel. A szőlő utal a település legújabb kori betelepülésére, amikor is szőlőtelepítést vállaló emberekkel népesítették be a vidéket, emellett jelképezi a kertészeti, növénytermesztési kultúránkat is.

 

 

Tatárszentgyörgy község Beszélő címer Szent Györggyel

tatrszentgyrgy_cimereA címer álló, jobboldalt ívelt, kerektalpú tárcsapajzs vörös mezejében lebegő, ezüst (fehér) lovon jobbra lovagló, felső törzsével szembefordult lovas, fején tatársüveg, a jobbjában tartott hosszú, lándzsaszerű fegyverrel az előtte a földön fekvő, zöld sárkányt a száján keresztül leszúrja. A ló és lovasának alakja, valamint minden kiegészítő eleme és fegyver (ezüst) fehér színűek.

A címer az úgynevezett beszélő címerek közé tartozik, vagyis a címerkép a község nevét jelképezi. A tatársüveget viselő, keleti vonásokkal megrajzolt alak, annak viselete és a lószerszámok a XI-XII. századot idézik. A jelenet maga sárkányölő Szent György legendáját idézik.

 

Újhartyán község Sváb kék – Árpádok-búza

ujhartyan_cimereA címer egy háromszögű, középen hasított pajzs, melynek jobb szélső mezőjében az Árpádok ősi színei, vörös és ezüst sávok láthatók a falu Árpád-kori alapítására utalva. Eme szimbólum a település történetének legfontosabb eseményét, az árpád-kori első megtelepedést fejezi ki.

A bal oldali mező kék hátterén (a sváb lakosságra utalóan) a falu pecsétjéből vett szimbólum látható, mely egy összekötött búzakéve. Ezen utóbbi szimbólum a betelepült svábság szorgalmára, mezőgazdasági tevékenységére utal.

 

 

Újlengyel község Ősi templom és búzakalász

http://www.szucslajos.com/images/2009/12/02/ujlengyel_cimer_kicsi_306_20091202124804_356.jpgÚjlengyel új településként jött létre a XIX. század végén, az egykori Vatya pusztáján. Nevében a parcellázását irányító takarékpénztári igazgató, Lengyel Zoltán nevét őrizte meg - többek között azért, mert saját adományaként ingyen telket juttatott a községháza, az iskola és a templom részére. Újlengyel címere 1996 óta van érvényben. Kék mezejét egy ezüstszínű tengely osztja ketté, melyben a település két területi egységére utalva két csillag látható. A felső mezőben a település ősi templomának stilizált képe lebeg, míg az alsó mezőben a mezőgazdaságra utalva három búzakalász található.

Vasad község

 

Irodalom:

Laszlovszky József: A magyar címer története

Ruffy Péter: Magyar ereklyék, magyar jelképek

Összeállította: Terék Mariann

Share
 

LINC 2016 nyitórendezvény - Dabas

Új korszak kezdődött a Leader Fejlesztésekben

HFS Fórumok

LEADER Tájház Kakucson

Minden jog fenntartva.
Az oldalainkon közölt tartalom újraközlése
és sokszorosítása csak tartalmi és formai
módosítás nélkül engedélyezett.

© Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
Felelős szerkesztő: Rácz Judit, munkaszervezet vezető racz.judit@leaderkontakt.hu