Alsónémedi Pest megye egyik legrégebben lakott helye. Az első írásos emlékek 1067-ben keletkeztek. Ezen időponttól számítjuk településünk történelmét, tehát a folyamatosság már a kora Árpád-kortól igazolható. Bár a háborúk miatt az őslakosság többször kényszerült elhagyni lakhelyét, a túlélők az új betelepülőkkel együtt néhány év múlva ismét benépesítették a települést. A falu 1398-tól egészen 1945-ig folyamatosan a váci püspökség birtoka volt. A századok során a lakosság kétvallású (református, illetve katolikus) lett, amit a településszerkezet is tükrözött. A protestánsok az Alszeg, míg a katolikusok a Felszeg (Budapesthez közelebb) lakói voltak. A korábban már említett folyamatosság, a régió más településeihez képest kedvezőbb termelési feltételek, a főváros közelsége, a kereskedői, és a vállalkozói hagyományok együttes hatására Alsónémedi korán konszolidálódott. Ezt jelzi a "Kis- Kecskemét" jelző, a XIX. század végén megkapott országos vásártartási jog és a mezővárosi besorolás is. Az évszázadok folyamán kialakult társadalmi struktúrára erős néprajzi, vallási, termelési, kereskedői tradíciókra épültek, több gazdasági és civil tömörülés, egyesület jött létre. Bár a mezőgazdasági kollektivitást nem tudták megakadályozni, azt azonban elérték, hogy a szakszövetkezetet nem téeszesítették, és a régióban lévő országos hírű gazdasággal való egyesítését is megakadályozták.

A nyolcvanas évek végén a némedi gazdák voltak - országosan is - az elsők, akik nyitottak a magángazdálkodás kialakítására. Alsónémedi lakóinak többsége ma is a mezőgazdaságból él és gyarapodik. A többi aktív kereső, részben az utóbbi évtizedben idetelepült és megerősödött vállalkozói szférában, részben pedig még mindig a fővárosban találja meg a munkahelyét.
A helyi rendszerváltás óta (1990) a település rohamos fejlődésnek indult. Ezt bizonyítja az is, hogy ismét nő a lakosság (főleg a fiatal és középkorú) létszáma. Tíz éven belül már másodszor mutatkozik igény az óvoda és az általános iskola bővítésére. Az elmúlt évtizedben kiépült a teljes vezetékes infrastruktúra. A település északi és déli vállalkozói területén egyre több cég telepedik le.

Alsónémedi földrajzilag és történelmileg nagyobb tájegységbe tartozik, része a Duna-Tisza közének, mely a mai ismereteink szerint az újkőkorban népesült be, mint földművelő és állattartó közösség.
A rézkorból származnak azok az állattemetkezések, amelyek ismertté tették Alsónémedi nevét ( badeni és szarmata temetők). A bronzkorból származó leletek a Kenderföldek és a Nagyhegy lelőhelyekről származnak.
Alsónémedi a legrégebbi Pest megyei települések közé tartozik. a község ősi "Nywyg" nevét IV. Béla 1267. évi oklevele őrzi. Nywyg az Árpád nemzetség birtokához tartozott, majd az Aba nemzetséghez jutott. Az 1300-as években Némedi a váci püspökség birtokába került. A XVII. századi lakosság főként református vallású volt, istentiszteletet az 1458-ban épített templomban tartottak.
A kuruc időkben Némedi lakossága jelentősen megnőtt, melynek a Rákóczi féle szabadságharc vetett véget.
1718-ban a váci püspök katolikus plébánost helyezett ide és 1719-ben elfoglalták a templomot.
Némedi mezőgazdasági településsé fejlődött, mivel Pest közelsége akadályozta az ipari fejlődést.
Az 1848-as szabadságharcok kirobbanása, a feudalizmus összeomlása érezhető volt Némediben is. A szabadságharc kezdetén a falu sok nemzetőrt állított ki.
Az I. világháború nagyok sok anyagi és emberáldozatot követelt Alsónémeditől, a Szabadság téren található felújított emlékmű őrzi a hősök emlékét. A két világháború között a nagybirtokosok parcellázással szanálták birtokaikat, így sokan jutottak bérföldekhez.
1945 után új korszak indult, a földosztás az egész falut megmozgatta. Lassan fejlődésnek indult az ipar is.

1959-ben alakult az Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezet, mely napjainkban térségünk egyik meghatározó pénzintézete.
E-mail cím: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it és This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it

Az állami ipar helyi leányvállalatai ( Közép-Magyarországi MÉH Vállalat, ELZETT Írószergyár) tulajdonképpen a 90-es évekig, a rendszerváltásig működtek a 60-as évek közepétől, végétől. A privatizáció után ezek a telephelyek részben magánkézbe, részben pedig önkormányzati tulajdonba kerültek.
A II. világháború után fejlődésnek indult az egészségügy.
1946-ban megkezdődött az óvodai nevelés, mely napjainkban is folyik a Szivárvány Napköziotthonos Óvoda két épületében. A felszabadulás után államosították a felekezeti iskolákat. Ma az oktatás a Széchenyi István Általános Iskola épületeiben történik. A községi könyvtár 1956-tól működik, a sportélet 1945 után lendült fel igazán. A helyi labdarúgó csapatok azóta is eredményesek. Az őszi időszakban hagyományőrző szüreti bálokat és felvonulásokat tartanak.
Alsónémedi mai mezőgazdaságára jellemző a nagyfokú gépesítés, a modern technika alkalmazása. Korábban általános volt a háztáji állattartás is. A Mezőgazdasági Szövetkezet szarvasmarha és sertéstelepet üzemeltet. Takarmányfeldolgozó üzeme élelemmel látja el az állatállományt.

A XVIII. században épült katolikus és református templomok, a település első számú nevezetességei közé tartoznak.

A Szabadság téri I. világháborús és a Dózsa György téren 1996-ban felavatott II. világháborús emlékmű őrzi a község hőseinek nevét.

A falu Budapest felőli külterületén települt le a Penny Market Raktárbázis, sok némedi és környékbeli ember számára biztosítva munkalehetőséget.

Ugyanitt, a település északi határában parkosított kisállattemető, és orvosi oxigéntöltő állomás is létesült.

Alsónémedi történetéről megjelent kiadványok:

Alsónémedi története és néprajza

Alsónémedi XX. századi történelme - a Polgármesteri Hivatalban megvásárolható

Alsónémediről készített tanulmány:

Alsónémedi XXI. századi jövőképe - letöltés