Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com
„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa”
  • Magyar
  • In English
  • Español
English French German Italian Portuguese Russian Spanish

 

nea 

 Szechenyi2020 logo

 

bort

 

Erasmus logo

letöltés

celteruletkatalogus

 hvs2011

naturamalogomod1

Dabas és Térsége Kézműves Egyesület

hvs2

Magyar Agrarkamara

vadonleso_large

oktk



GPF_MEDOC
Banner
Szigetszentmárton PDF Print E-mail

There are no translations available.

Szigetszentmrton cimereSzigetszentmárton az õsi települések közé tartozik. Azt, hogy már több ezer éve is éltek itt emberek, azt a község négyezer éves, világhírű régészeti "őskocsi" lelete is bizonyítja, melyet jelenleg a Nemzeti Múzeumban őriznek.

A Csepel-sziget déli részén fekvõ községet a fõvárosból a Budapest-Közvágóhídról induló HÉV-vel, Volán autóbuszokkal vagy személygépkocsival kb. 1 óra alatt lehet elérni. A település elnevezésében a Szent Márton név a templom védõszentjére utal.

Szigetszentmárton neve írásban elõször 1285-ben fordult elõ, amikor is IV.(Kun) László király egyik oklevelét innen keltezte. Lázár deák 1528-ban készített térképe is jelöli Szent Márton falut. A község a középkorban mezõvárosi rangot is viselt. Buda elfoglalását követõen a török összeírások szerint népes település, ahol 43 adófizetõ családnév szerepel a listán 26 házzal. A Buda visszafoglalására indított felszabadító háború során a falu megfogyatkozott lakossága szétszéledt. A harcok elmúlásával csak néhány család tért vissza, ezért Savoyai Jenõ földesúr sváb telepeseket telepített a falu területére késõbb Mária Terézia bajor telepeseket telepített le. Az 1838-as dunai nagy árvíz az 1886. évi tûzvész, mely a falu kétharmadát elpusztította, megváltoztatta települési jelleget, rendezettebbé váltak az utcák és a beltelkek. 1855-ben alapították az állami iskolát (az egyházé 1742 óta mûködött), 1888-ban óvodát szerveztek. A településen 1898-tól Önkéntes Tûzoltó Egyesület, 1909-tõl Gazdakör, 1936-tól Polgári Lövészegyesület mûködött, majd 1939-ben megalakult a Magyarországi Németek Szövetsége helyi szervezete, 1952-ben pedig a fúvószenekar is. A falu német ajkú lakossága szorgalmas munkával igyekezett vagyoni gyarapodását elõsegíteni. Az 1941-ben tartott népszámláláskor Szigetszentmártonban 1069 éltek. Anyanyelve szerint 226 fõ magyarnak, 843 pedig németnek tartotta magát. A második világháborút követõ kitelepítést e népszámlálás alapján hajtották végre. A vagonokban elvittek helyére az alföldi és a szlovákiai területekrõl érkeztek magyarok. A község lélekszáma jelenleg 2060 fõ, mely a nyári hónapokban - üdülõközség lévén - 6-7000 fõre duzzad. Szigetszentmárton természeti szépségekben bõvelkedõ, horgászatra, kirándulásra, pihenésre kiválóan alkalmas terület, a Csepel-sziget legszebb településének tartott, Duna-parti község.

A mai szelíd, csendes nyugalommal folydogáló kis-Dunáról, már senki sem tudná elképzelni, hogy mennyi kellemetlenséget okozott elõdeinek. A hûség kedvéért azonban el kell mondani, hogy abban az idõben még szabadon folyt a víz, nem voltak zsilipek, amelyek szabályozták volna a folyást. A ráckevei ág volt a fõ hajózó út. Kis-Dunánkat elsõsorban a horgászok fedezték fel. A háború elõtti idõkben a horgászok mellett a vadászok és kisebb kirándulócsoportok látogatták rendszeresen. Az eltelt idõ alatt nagy változáson ment keresztül a táj. A vizet kísérõ parti erdõk, facsoportok zöldje közül több sorban színes, hétvégi házak nézegetik magukat a zöldesen hullámzó víztükörben. Megpezsdült az élet. Kirándulók érkeznek gépkocsikkal, busszal, HÉV-vel.Esténként megtelnek a vízparti és a falusi vendéglõk, a Mûvelõdési Ház Aramli Kertje, hogy ott másfajta szórakozáshoz jussanak a kirándulók, mint amit a víz tud nyújtani. Halászlét az eredménytelen horgászoknak, egy kis zenét a fiataloknak, kulturális, szabadidõs és gyermekprogramokat az itt nyaralóknak, néhány korsó hideg sört a szomjazó embereknek. Felfedezték Dunánkat, településünket, ahol kellemes pihenést, igazi jó hétvégi kikapcsolódást, találnak. Szigetszentmártont az elmúlt idõk nagy halfogásai alapján joggal illették ezzel a megtisztelõ címmel: „A horgászok paradicsoma". Ha megkérdezzük az idõsebb horgászokat, elmondják, hogy nem voltak ritkák a 25-30 kg-os harcsák, a 8-10 kg-os pontyok és a métert megközelítõ csukát.Amikor az elsõ tavaszi szél megfodrozza a vizet, meglegyinti a fákat, bokrokat, megsimogatja az embereket, minden élõlényben megmozdul valami, pezsegni kezd a vízi élet. A vízparton is nagy forgalom indul. A gyerekek egy része ibolyát keres, a felnõttek sétálva élvezik a napsütést, de van egy más világ is. A sétálóktól alig néhány méterre horgászok lesik a víz színén lebegõ tollat. Aki még sohasem fogott horgászbotot a kezébe, az is érdeklõdik a halfogás iránt. Mindnyájunkba szorult valami ebbõl az õsi szenvedélybõl, csak esetleg háttérbe szorulva szunnyad, amíg lehetõség nem kínálkozik arra, hogy kitörjön.A víz õsidõk óta vonzza az embert, mert mindig kellõ megélhetést jelentett számára mind a hal, mind a vadmadár, mind a vízparti négylábú. A Csepel-sziget, Szigetszentmárton az erdõkben, ligetekben, mocsarakban élõ vadjaival, a Dunán és annak ágaiban háborítatlanul költõ, szaporodó szárnyas vad állományával õsidõk óta jó és kedvelt horgász és vadászterület volt. ( Gazdag szarvas-, õz- és disznóállománya vonzotta királyainkat és fõurainkat.) Az idõ elszállt, a terjeszkedõ kultúra, az infrastruktúra hatására a vadállomány megcsappant; a disznó csak néha, véletlenül téved ide, s igen megfogyatkozott az õz és a szarvasállomány is, épp ezért a mai vadászoknak sokkal, de sokkal szerényebb zsákmánnyal kell megelégedni, mint hajdanában, de az õsi szenvedély követeli a magáét. Tehát folyik a vadászat ma is, természetesen szigorú rendszabályok és sportszerû keretek között.Ha sétálunk a mártoni Duna-parton, a víz szélében öreg fûzek áztatják leveliket, és a gátról ellenállhatatlanul árad a száradó széna fanyar illata. A vízen szikrázik a fény, és a csillogó ezüsthíd egészen a napig vezeti azt, aki végig tud haladni rajta. A Dunában - Szigetszentmártonnál -a legismertebb és legnagyobb tömegben elõforduló, - növése miatt is - leghamarabb szembetûnõ növény itt a nád. A zúgó, hajladozó, bugáit lengetõ nádas mindig kellemes látvány, érdekes fotó téma, és maradandó vízparti emlék. A nádasok-gyékényesek külsõ szélében azonban található még számos növényfaj: ilyen az éles sás, a zsombék- és parti sás, a tavi káka. A nagy területet a foglal el a "békatutaj". Egymáshoz szoruló kerekded levelei eltakarják a vizet, az esetleg kimaradó hézagokat a békalencsék apró, töménytelen mennyiségû szártagja tölti ki.Már a szilárd szárú növények között találkozunk a sulyommal: összefüggõ foltokat alkot, mintha a víztükröt csodálatos perzsaszõnyeggel takarták volna le. A levelek alatti félhomály meleg nyári idõben a halak kedvelt pihenõhelye. A tapasztalt horgászok elmondják, hogy amikor a meleg miatt a mederben már megállt a kapás, akkor lehet a sulyomban legnagyobb pontyokat fogni. A sulyom levelén igen sok rovart, petét, lárvát és élõsködõt lehet találni, s ezek-mint táplálékok-vonzzák a halakat.Tündérrózsás terület is megtalálható a vízben. Mint apró zöld szigetek, kisebb-nagyobb csoportokat alkotnak. Nagy, kerekded leveleik rátapadnak a vízre, csak a sokszirmú fehér virágok magaslanak a víz fölé. Egyszerûségük ellenére is csodálatosan szépek. Jólesik a mártoni Duna partján az andalgás, de kellemes a csónakút is, mert mindenütt virágok között járunk és virágok között lenni fenséges érzés. A harmóniát tökéletessé a zene teszi, a Duna-ági szimfóniát pedig régi, összeszokott együttes szolgáltatja: madarak, békák, tücskök zenekara, szellõ, szél, vihar, – ki-ki a maga hangulatának megfelelõen élvezheti. A Szigetszentmártonban kirándulót egy-egy Duna-parti séta felfrissíti, élményekben gazdagítja, lélekben is nemesíti. A színeket, hangokat, táji formákat szívesen magába olvasztja, bensõjében magával viszi, hogy majd hideg, téli napokon a kályha mellett, kedves emlékek felidézésével visszatérhessen, ha rövid idõre is – a forró nyárba.

( Lejegyezte: Ray Rudolf)

Forrás: www.szigetszentmarton.hu

Share
 

LINC 2019 – Parnu, Észtország

Erasmus+ Catalyst International meeting Krakow 2018

Erasmus Catalyst 2017

HFS Fórumok

Minden jog fenntartva.
Az oldalainkon közölt tartalom újraközlése
és sokszorosítása csak tartalmi és formai
módosítás nélkül engedélyezett.

© Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
Felelős szerkesztő: Rácz Judit, munkaszervezet vezető racz.judit@leaderkontakt.hu