Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com
dsc02401.jpg
„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa”
  • Magyar
  • In English
  • Español
English French German Italian Portuguese Russian Spanish

Belépés



Elfelejtett jelszó
Elfelejtett felhasználónév
Regisztáció

 

nea 

 Szechenyi2020 logo

 

bort

 

Erasmus logo

letöltés

celteruletkatalogus

 hvs2011

naturamalogomod1

Dabas és Térsége Kézműves Egyesület

hvs2

Magyar Agrarkamara

vadonleso_large

oktk



GPF_MEDOC
Kezdőlap Hírek Friss Hírek Gyuricza Csaba: a támogatások pontos kifizetése sokszor az életben maradáshoz kell
Hirdetés
Gyuricza Csaba: a támogatások pontos kifizetése sokszor az életben maradáshoz kell PDF Nyomtatás E-mail

Úgy kell átalakulnia a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH), hogy abból a gazdálkodók ne érezzenek semmit, szögezi le a szervezet elnöke. Vajon sikerülni fog? Hiszen csak az elmúlt esztendőben 1 millió ügyszámmal kellett megbirkóznia a hivatali apparátusnak, amelyet most többfelé darabol a kormányzati bürokráciacsökkentés. Mi lenne, ha nálunk is késnének a támogatáskifizetések? Átvészelné ezt a magyar mezőgazdaság? A fenti témákról beszélgettünk Prof. Dr. Gyuricza Csaba egyetemi tanárral, az MVH elnökével.
Az új támogatási rendszer első évén vagyunk túl, lezárultak a kifizetések. Mi a tapasztalat a kifizető ügynökség, az MVH részéről?

Nagyon fontos időszakot zártunk le az elmúlt egy évben, hiszen korábban még nem fordult elő, hogy Magyarország egy teljes uniós költségvetési ciklust zárt volna. Ez fontos tapasztalat volt az ország számára és fontos az MVH számára is, amely uniós agrár- és vidékfejlesztési forrásokat kezelt. A folyamatot 2015 végéig kellett lezárnunk, s azt mondhatom, eredményesen tettük ezt.

Jelentős változást hozott az új uniós, 2014-2020-as költségvetési ciklus is, ugyanis teljesen átalakult a Közös Agrárpolitika (KAP) rendszere. Megváltozott, és sajnos azt kell mondani, mind hivatali, mind pedig gazdálkodói oldalról bonyolultabb lett. Ha nem vált volna bonyolultabbá az új rendszer, akkor is új kihívást jelentene mindenki számára, hiszen azt meg kell tanulni, hozzá kell szokni; tehát ilyen szempontból különösen nehéz volt a 2015-16-os esztendő.

Utólag, az első új agrártámogatási éven túllendülve azonban azt mondhatom, hogy eredményesek voltunk, hiszen 2016. június 30-ig az agrártámogatási pénzeket a terveknek megfelelően kifizettük. Problémát, nehézséget inkább az okozott, hogy miután megváltozott a KAP, a jogcímstruktúra, ez egy megváltozott kifizetést is vont maga után. Az előző ciklusban a gazdák hozzászoktak egy kifizetési ütemezéshez, amelyet most meg kellett változtatnunk, hiszen igazítanunk kellett az új struktúrához. Ez bizony szokatlan volt, és nehezen fogadták el a gazdálkodók is, mert mindig az előző időszakhoz viszonyítottak, bár magam is sokszor elmondtam, hogy ilyen szempontból a 15-16-os évet kell referenciaévnek tekinteni, és 2020-ig erre az ütemezésre kell felkészülni.

Hogy mennyire nehéz is volt ez az időszak, azt jól mutatja az, hogy nem fordult még elő korábban az Európai Unióban, hogy a közvetlen kifizetéseknél az Unió kitolja a végső kifizetések határidejét.

A kifizetéseket eredetileg minden évben június 30-ig kell teljesíteni, amit Magyarországon idén is vállaltunk, és a megváltozott feltételrendszer mellett is teljesítettünk, de nagyon sok európai ország nem tudta ezt megtenni. Ilyen például az egyik legnagyobb tagállam, Franciaország. Az Unió ezért úgy döntött, október 15-ig kitolja a végkifizetések határidejét. Ez azt mutatja, sok országot olyan feladat elé állította az új támogatási rendszer, amit nem tudtak megugrani.

Mennyire volt nehéz kezelni a kifizetések ütemezését ért kritikákat, amelyek nyilván az MVH-n csattantak, holott egyfajta tájékozatlanság állhatott csak mögötte?

A kritikák a legtöbb esetben megalapozatlanok voltak, hiszen mindenki az előző ciklus kifizetéseihez viszonyított. Kifizető ügynökségként, mi a hazai és uniós jogszabályok szerint tudunk működni. Nyilván van egy minimális mozgásterünk, de hangsúlyozom, a jogszabályok szerint kell a feladatunkat végeznünk.

Hogy egy példát említsek: a zöldítés egy új jogcím volt az agrártámogatási rendszerben. Ennek húsz különböző komponense volt Magyarországon. Ez nyilvánvalóan az ellenőrzés, a kifizetésre való felkészülés, a mögötte álló fejlesztések tekintetében is nagyon komoly feladatokat jelentettek mindannyiunk számára. És ami igazából újdonság volt az előző időszakhoz képest, az hogy a különböző jogcímek együtt mozogtak. Ez azt jelenti, hogy bizonyos jogcímek lezárása feltétele volt egy következő jogcím kifizetésindításának. Ilyen szempontból is korlátozott volt a mozgásterünk, vagyis meghatározott, hogy milyen ütemezésben tudunk fizetni.

A Hivatalnak, bár nem feladata, nagyon sok fórumon tájékoztatta a gazdákat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, amely felvállalta az ezzel kapcsolatos tájékoztatást, már a támogatási rendszer beindulása előtt országos, regionális, térségi fórumokat tartott a gazdák számára. A sajtó, szaksajtó is rengeteget tett az ügyben. Tehát, aki akart, hozzájuthatott az információkhoz.
Ez volt az első év, nyilván tudatosul mindenkiben, hogy milyen kényszerű változásokkal jár egy új rendszer bevezetése.

Mekkora terhet rótt a Hivatalra az új rendszer bevezetése?

Többszörösen is nagy terhet jelentett az ugyanakkora személyi állománynak. Egyrészt, végig kellett vinni az előbb vázolt, megváltozott támogatási rendszert, másrészt le kellett zárni egy támogatási ciklust, és elindult a 2014-20-as Vidékfejlesztési Program is. A Miniszterelnökség írja ki az új pályázatokat egy új mechanizmus és eljárás szerint, de azokat az MVH-hoz kell benyújtani. Ennek a formai ellenőrzése és az esetleges hiánypótlások kezelése is itt zajlik.

Egy agrár-környezetgazdálkodási program pályázatát is végig kellett vinni, ami szintén óriási feladat volt, hiszen több mint 20 ezer pályázó anyagát kellett elbírálni. Ezt rekordgyorsasággal tettük meg; a korábbi ciklushoz képest másfélszer rövidebb határidő alatt. Ez a kényszer abból fakadt, hogy pályázat később került kiírásra.

Tehát olyan feladatok jelentkeztek, ami többletmunkát jelentett az egész hivatal számára. Ennek tudatában különösen nagy eredmény az, hogy az agrártámogatások esetében a sokszázezer kérelmet határidőre sikerült elbírálnunk és kifizetnünk.

Persze, mindig lehetnek, akik elégedetlenek a munkánkkal. Voltak ebben az évben is, akik nem kapták meg határidőre a támogatást; vagy azért, mert jogosulatlanul igényeltek bizonyos területek után, vagy egyéb olyan jogvita, birtokvita volt a felek között, ami az MVH-n kívülálló okból adódott. Gyakorlatilag elenyésző volt azon hibák száma, amikor a feltorlódott fejlesztői munka miatt nem sikerült a támogatásokat időben kifizetnünk.

A megváltozott jogcímstruktúra mennyi ügyet generált a Hivatalban?

170 ezer feletti egységes kérelem érkezett be a tavalyi esztendőben, amit 35 különböző jogcímre lehetett benyújtani.

Miután a kifizetések jogcímenként történtek, ez egymillióhoz közeli ügyszámot jelentett csak az agrártámogatások esetében!

Összességében, ha az uniós és a nemzeti támogatást nézzük, akkor nagyjából 432 milliárd forintot fizetett ki a Hivatal. Ebben az évben is arra készülünk, hogy hasonló mechanizmus szerint történnek majd a kifizetések. Az előző év tapasztalataiból okulva bevezettünk jó néhány olyan intézkedést, amelyekkel azt próbáljuk elérni, hogy kevesebb legyen a beadott kérelmeknél a hiba, másrészt nagyobb arányban tudjunk az ősz folyamán előleget fizetni.

Hogy látja, első sorban mint agrármérnök, ha ezek a támogatási kifizetések más európai országokhoz hasonlóan elcsúsztak volna, az megrengetné a hazai agráriumot?

Kétségtelen, hogy a magyar mezőgazdaság szerkezete ma nagyon sérülékeny. Ezt az is mutatja, hogy az agrártámogatásokra a magyar mezőgazdaságnak sokkal inkább szüksége van, mint a Nyugat-Európában működő erősebb gazdaságoknak. Ezért is helyezünk nagy hangsúlyt arra, hogy minél hamarabb el lehessen indítani az előleget, hiszen az előlegkifizetés is a hazai agrárium versenyképességét tudja erősíteni.
Mutatja azt, hogy mit jelent az agrártámogatások esetleges csúszása, hogy mennyire nehezen viselték a gazdálkodók a megváltozott agrártámogatási rendszerből adódó kifizetési mechanizmus megváltozását is. Az hiszem, ha ez tovább csúszna, vagy kénytelenek lennénk Magyarországon is azokkal a határidőmódosításokkal élni, amelyet több tagállam is kénytelen volt kérvényezni, akkor az súlyos problémákat okozna a magyar mezőgazdaságban. Akár a betakarításhoz, akár azt megelőzően a különböző technológiai munkák elvégzéséhez ez nagyon komoly forrást és támogatást tud adni.

Érdemes megemlíteni egy adatot, miszerint a magyar mezőgazdaság tavalyi kibocsátása kb. 2500 milliárd forint volt, és ebből nagyjából 400 milliárd forint volt az az összeg, ami agrártámogatások formájában az ágazatba érkezett. Ez nagyon jelentős hányad. Ha tudjuk azt, hogy mekkora a jövedelmezősége a mezőgazdasági tevékenységnek, akkor látható, hogy a magyar mezőgazdaság számára ezek a támogatások, közvetlen kifizetések a jelenleg is működő felvásárlási árak mellett a mindennapi munkához, az életben maradáshoz nélkülözhetetlenek.Mindez azt is jelenti, hogy versenyképességben messze vagyunk még a nyugat-európai gazdáktól?

Általánosságban nehéz erre válaszolni, mert a magyar mezőgazdaság szerkezete nagyon sokszínű. A legkisebbektől a legnagyobbakig, talán nagyon kevés olyan ország van Európában, ahol ennyire sokszínű lenne a mezőgazdaság szerkezete, mint nálunk.

Azt azonban ki lehet jelenteni egyértelműen, hogy ha ezek a közvetlen támogatások elfogynának, mondjuk úgy, elzárnák a pénzcsapokat a magyar mezőgazdaság elől, akkor ha a hazai agrárium jelenlegi szerkezetét nézzük, nagyon nehéz helyzetbe kerülhetne.

Felszínre kerülnének a versenyképességi gondok, és éppen ezért is nagyon fontos, hogy azok a vidékfejlesztési pályázatok, amelyek elsősorban beruházási pályázatok, és amelyek az elkövetkezendő időszakban nyílnak meg, olyan projekteket támogassanak, amelyek segítik a magyar mezőgazdaság több lábon állását. Tompítják azt a problémáját, hogy elsősorban alapanyagelőállításra koncentrál.
De látni kell azt is, hogy ez összességében támogatásból nem fog menni, az agrárium szerkezetének átalakítását megoldani nem tudja, viszont erősíti a versenyképességet. Fontos ezeknek a forrásoknak a hatékony elköltésével készülni egy olyan időszakra, amely 2020 után következhet be és feltételezhetően a támogatási források szerkezetének átalakítását fogja eredményezni.

Szinte biztos, hogy kevesebb támogatás lesz 2020 után, ha egyáltalán lesz. Mi lesz azokkal, akik már a kifizetési ütemezés átalakítását is nehezen viselték?

Nem tudjuk pontosan mi lesz, az elkövetkezendő időszakban fognak beindulni azok a tárgyalások, amelyek a 2020 utáni források felosztásáról gondoskodnak. Ha megnézzük az unióban zajló folyamatokat, a migránskérdést, ami nyilvánvalóan kihatással lesz majd a következő időszak költségvetési forrásainak elosztására, vagy megnézzük a Nagy-Britannia kilépéséből adódó helyzetet – hiszen csak ez a tagállam az unió költségvetésének 7 százalékát fizette be eddig –; nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy az ember azt lássa, ez a fajta támogatási struktúra, ami jelenleg működik, ez nem lesz fenntartható.

Ezért is mondom azt, hogy nekünk a mezőgazdaság szerkezetét Magyarországon úgy kell alakítanunk, hogy az egy átalakult támogatási struktúrában vagy végső soron egy támogatás nélküli időszakban is versenyképes tudjon maradni. Csak így lehetünk hosszabb távon stabilak.

Van erre reális esély? Hiszen ha csak a birtokszerkezetet nézzük, számtalan olyan kisebb gazdaság, családi gazdaság van, amelyik ma csak a támogatásokkal életképes. Nem tud anélkül sem elvetni, sem betakarítani.

Nagy dilemmája ez a mezőgazdaságnak és az agrárpolitikának, ami adott esetben átértékelésre szorulhat abban a helyzetben, ha az agrártámogatások szerkezete is megváltozik.

Minden mezőgazdasági tevékenységnek akkor van értelme és a gazdálkodó is egy olyan szerkezetre kell, hogy berendezkedjen, ami önmagában is stabil lábakon meg tud állni. Az látszik, hogy egy kisgazdaság csak az alapanyagelőállításra fókuszálva önállóan nem tud hosszú távon fennmaradni.

Ezért Magyarországon is elkerülhetetlen lesz az, hogy a gazdák a szövetkezésre és a termelői összefogásra nagyobb nyitottságot mutassanak.

Erre Nyugat-Európában már meg vannak a példák, Magyarországon – első sorban a régebbi beidegződések miatt – még gyerekcipőben járunk ezen a téren. De amikor a kisebb gazdaságok számára az életben maradás lesz a tét, akkor ezt kénytelen lesz mindenki átgondolni.

Nagyon fontos célkitűzés a vertikális integráció erősítése, tehát a teljes termékpálya kiépítése az alapanyagelőállítástól a termék előállításáig. Méghozzá a minőségi termék előállításáig. A minőséget mindig, minden mennyiségben el lehet adni. Magyarország méretéből adódóan nagy mennyiségű termény és termék előállítására nem tud berendezkedni, a világpiacon megjelenni. Elég, ha csak az ukrán, orosz, amerikai körülményeket nézzük meg alapanyagelőállításban, látni kell, hogy nem tudunk versenyképesek lenni.

Mi akkor tudunk hosszú távon fenntartható mezőgazdaságot működtetni, ha az alapanyagelőállításra épített minőségi termékek előállításában lépünk előre. A minőséget igényli a nyugat, igényli a kelet is, korlátlan mennyiségben el lehet adni.
Visszakanyarodva a Hivatalhoz, jelentős átalakulás vár az MVH-ra. Azt, hogy sikeresen működik, működött, mi sem bizonyítja jobban, hogy az 1 millió ügyszám mellett is időre sikerült a támogatásokat kifizetni, sőt az előző ciklust forrásvesztés nélkül zártuk le. Mi indokolja egy jól szervezett struktúra radikális megváltoztatását?

A magyar kormány – az egész magyar államigazgatás rendszerét áttekintve – hozott egy olyan döntést, hogy a különböző hivatalok, minisztériumi háttérintézmények szerkezetét megváltoztatja, más fajta struktúrában kívánja működtetni. Ennek része, hogy az MVH ebben a formájában jogutóddal megszűnik. Ez azt jelenti, hogy a feladatok megmaradnak, a munkatársakra ezekhez a folyamatokhoz szükség lesz, hiszen ebben a Hivatalban egy nagyon speciális képzettséggel és szaktudással rendelkező gárda áll rendelkezésre, amelyet hiba lenne mellőzni, és nem is célja senkinek. De a struktúrát a kormányhatározat alapján át kell alakítani.

Mennyire lehetünk biztosak abban, hogy az uniós akkreditáció nem lesz veszélyben?

Az akkreditáció lefolytatására működik egy tanúsító szervezet, a KPMG, illetve a feladat koordinációját a Miniszterelnökség látja el. Ehhez a munkához mi természetesen minden háttéranyagot, információt megadunk. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy senkinek sem érdeke, hogy a kifizetések ne működjenek Magyarországon. Ezt a feladatot úgy kell elvégezni, és nem első sorban az MVH-nak, hanem az egész államigazgatásnak, hogy a gazdálkodók számára teljesen mindegy legyen az, ezt a pénzt honnan kapják. A nehézség is ez egyben, úgy átszervezni ezt a struktúrát, hogy a gazdálkodók ebből semmit ne érezzenek.

Magam is találkozom naponta azokkal a gazdálkodói félelmekkel, hogy sérülések lesznek a kifizetéseket illetően az elkövetkezendő időszakban, de az a célunk, hogy ez ne következzen be. Októberben elkezdjük az előlegkifizetéseket, januártól pedig folytatódnak a részkifizetések.

Azt viszont már nem az MVH fizeti ki, hanem a Magyar Államkincstár?

A jelenleg érvényben lévő kormányhatározat alapján a kifizetőügynökségi feladatokat a Magyar Államkincstár fogja végezni, a mezőgazdasági vidékfejlesztési alaphoz kapcsolódó szakmai feladatokat a Miniszterelnökségnek dedikálja a kormányhatározat, a garancialaphoz kapcsolódó feladatokat a Földművelésügyi Minisztériumnak, a Hivatal megyei szervei pedig a Kormányhivatalok részeként fognak az elkövetkezendő időszakban működni. Most a feladatunk az, hogy egy ilyen struktúrát alakítsunk ki úgy, hogy az működőképes legyen, és továbbra is azt a gazdabarát hozzáállást lehessen megvalósítani, amit az elmúlt időszakban célul tűztünk ki.

Nem lehet megkerülni a kérdést, mi lesz az MVH elnökével?

Köszönöm kérdését, nem keresek munkát. Végzem itt a feladatom, amiből van bőven. Ezt a munkát eddig is legjobb tudásom szerint végeztem a gazdák érdekében. Nekem nagyon sok erőt ad az, hogy akár merre járok az országban, sok visszajelzést kapok a gazdálkodóktól és buzdítanak a folytatásra, és bíznak bennem. Egyébként is van civil foglalkozásom, egyetemi tanár vagyok, amit elnökként sem adtam fel. Ha lesz olyan szakmapolitikai feladat, amiben tudok segíteni, akkor az elkövetkezendő időszakban is számíthat rám a kormányzat.

Amikor nem is olyan rég elvállalta az elnökséget, lehetett már érezni valamit abból, hogy radikális átalakítás várható?

A háttérben voltak már kormányzati elképzelések, de hivatalosan ezek még nem kaptak teret. Korábban is voltak már ilyen törekvések, pl. 2010-ben is, amikor a Hivatal átszervezése napirenden volt, de ezek az utóbbi időszakban erősödtek fel. Ezt a kormányzat bürokráciacsökkentési tervének egy láncszemeként kell elképzelni, és most vált konkrét cselekvési tervvé.

A Szent István Egyetemen a tanítás mellet vezetői pozíciót is betöltött, dékán volt, amit be kellett áldoznia a Hivatal elnöki székéért. Nem bánta meg?

Ezt nem beáldozásnak tekintem, a dékáni kinevezésem pedig néhány hónap múlva lejárt volna. Ez egy kihívás volt, és nagyon sok reformot sikerült a Hivatal rendszerén végig vinnem. Nyilván, a munkát nem fejeztük be, hiszen egy összetett és bonyolult rendszert kellett átvenni, ahol én magam is láttam nagyon sok feladatot, problémát, átalakítandó dolgot. Az MVH-val kapcsolatos kritikák, vélt vagy valós sérelmek erősek voltak a gazdatársadalom részéről, én pedig azzal a céllal vettem át a hivatalt, hogy próbáljunk fordítani ezen a trenden, a hozzáálláson. Próbáljuk megváltoztatni a gazdák és az MVH közötti kapcsolatot, a gazdálkodók érezzék, hogy az MVH alapvetően az ő érdekeiket szolgálja. Ezt ennyi idő alatt teljes egészében elérni nem lehetett, de úgy érzem, a gazdálkodók érzik azt a törekvést, hogy elindultunk ezen az úton.

Egy dolgot azonban látni kell. Az uniós pénzek kiosztása nem automatizmus, nem nyakló nélküli pénzosztásként valósul meg. Szigorú előírásokat kell betartani annak, aki ezeket a forrásokat igénybe akarja venni, és ezeket mi nem mellőzhetjük. Nem törekedhetünk olcsó népszerűségre azzal, hogy mindenki, aki ezeket a forrásokat igényli, automatikusan megkapja. A célom az volt, hogy a jogszabályi keretek között a lehető legkedvezőbb utat tapossuk ki a gazdák számára.
Így a kérdésre a konkrét válaszom az, hogy nem bántam meg, s rengeteg tapasztalatot hozott számomra az itt eltöltött idő.

Ön agrármérnökként is elismert szakember, egyetemi professzor, aki már többféle vezetői tapasztalattal bír. A Hivatal megszűnésének híre után nem kapott rögtön állásajánlatokat?

Elég sok helyről megtisztelnek érdeklődésükkel.

És elgondolkodott valamelyiken?

Rengeteg feladatom van jelenleg. Magyarország egyik legnagyobb hivatalának átszervezését kell levezényelnem. Mindemellett a napi működés zavartalanságát is biztosítani kell. Fel kell készülnünk az agrártámogatási előlegek kifizetésére, számos olyan intézkedést vezettünk be, amelyekkel szeretnénk elérni, hogy a tavalyihoz képest nagyobb arányban tudjunk kifizetéseket teljesíteni. Egész Európában mi fizettünk legtöbb jogcímben előleget, ezt az „elsőséget” ebben az évben is szeretnénk megtartani.

Forrás : agrotrend.hu, emva.hu

Share
 

Erasmus+ Catalyst International meeting Krakow 2018

Erasmus Catalyst 2017

A tematikus műhelymunka és tanulmányút

Előkészítő látogatás - LINC EVENT 2016

No images

Aktuális események

There are no upcoming events currently scheduled.

HFS Fórumok

Föld napi expedíció a Felső-Homokhátságon

LEADER Tájház Kakucson

Az oldal hibátlan működéséhez Mozilla Firefox vagy Expoler 8 esetleg újabb böngésző szükséges.

Keresés

Ki olvas minket

Oldalainkat 652 vendég böngészi
Minden jog fenntartva.
Az oldalainkon közölt tartalom újraközlése
és sokszorosítása csak tartalmi és formai
módosítás nélkül engedélyezett.

© Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
Felelős szerkesztő: Rácz Judit, munkaszervezet vezető racz.judit@leaderkontakt.hu