Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com
„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa”
  • Magyar
  • In English
  • Español
English French German Italian Portuguese Russian Spanish

 

nea 

 Szechenyi2020 logo

 

bort

 

Erasmus logo

letöltés

celteruletkatalogus

 hvs2011

naturamalogomod1

Dabas és Térsége Kézműves Egyesület

hvs2

Magyar Agrarkamara

vadonleso_large

oktk



GPF_MEDOC
Banner
Lórév PDF Print E-mail

There are no translations available.

http://www.nemzetijelkepek.hu/pictures/onkormanyzat/Lorev_265.jpgA Csepel-sziget déli részén Pest megye egyik legrégebben lakott helye a Ráckeve melletti Lórév, közel a Duna fő ágához. Szomszéd települései még délről Makád, keletről Szigetbecse. A terület folyamatos lakottságára utaló régészeti leletek a legkülönbözőbb helyekről kerültek elő. Mintegy két évtizede, a mai temető helyén, építkezés közben, vaskori cserépedényeket találtak. A Duna alacsony vízállásakor a falu határában lévő zátonyoknál folyamkotrás közben az i.sz. I-III. század közötti római hajó roncsára bukkantak. A falu határában feltárt falmaradvány valószínűleg egy római őrtorony része, amely a Duna vonalán húzódó limeshez tartozott.


A hely dunai átkelőként mindvégig szerepet játszott az itt élt népek életében. A honfoglaló magyarság fejedelmi szálláshelyeként e vidéken őrzött nagy mennyiségű állatállományra utal Lórév (Lóré) neve, hisz a ménesek átszállítása a Duna túlsó partjára a kedvező átkelési viszonyok miatt itt történt. A falu említése először IV. Béla uralkodása idejéből, 1259-ből ismert Portus equorum elnevezéssel. IV László király 1276-ban Loureu néven keltezte az általa itt kiadott oklevelet. A török előtti időben folyamatosan lakott hely, erre utal az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék. I. Ulászló király a pestis elől Lórév környéki királyi nyaralójába menekült. Valószínűsíthető, hogy az 1440 körül Ráckevére menekült szerbek egy csoportja Lóréven telepedett meg.
Buda elfoglalása után a török kialakította a szultáni birtokok rendszerét. A budai szandzsákon belül a kovini nahijéhez tartozó Lóréven 1546-1590 között 30-40 család élt. A XVII. században a török visszaszorítására megkezdett háború után az elhagyott, a XV. századtól a szerbek által lakott portákra a török elől menekülő szerb anyanyelvű lakosok érkeztek. Lórév új telepesei vallásuk gyakorlása érdekében saját erőből templomot építettek, amelyhez felhasználták a középkori templom falmaradványait is. A török elleni harcokhoz a településre jutó fizetendő pénzösszeget a megye 1698 januárjában közölte a lórévi előljárókkal, míg a nyári hónapokban az átvonuló királyi hadseregnek szükséges szekerek biztosításánál kellett segédkeznie a falu lakóinak.


A megyei tisztviselők 1700 márciusában, amikor Savoyai Jenő herceg katonái és lovai számára szükséges porciók kiosztásáról beszámoltak, Lórév mellett említették a szomszédos Cserevics falu nevét. Az 1730 körül már romos, lakatlan hely határára Ráckeve és Lórév egyaránt igényt tartott. A hagyomány szerint a szomszéd Becséről többen érkeztek 1706 táján a faluba. Legtöbbjük családneveként említik a Becsei-t, utalva eredeti lakóhelyükre. A Rákóczi szabadságharc idején a megyei közigazgatás emberei részéről többször eljutott ide is az adókivetésről, katonaállítás szükségességéről szóló hír. A török utáni időszak átfogó, 1728. évi összeírásában Lórév határáról feljegyezték, hogy földje közepesen termékeny, homokos, illetve fekete és kemény.
A határt két részre osztva művelték, és főleg saját szükségletre termeltek gabonát. A lakosság száma 1836-ban 530, 1870-ben 620, 1890-ben 619 fő, az itt élők 95% - a görögkeleti vallású. A ráckevei koronauradalomhoz tartozó Lórév lakói továbbra is a mezőgazdasági művelésből éltek. Az 1890-es években épített HéV, amelynek végállomása az eredeti tervvel ellentétben Ráckeve lett, nem tudta mindennapi kapcsolatba hozni a falut a gyáriparral rendelkező településekkel. E hátrány részben fenntartotta a századvég századelejei szokásokat, kedvezett a hagyományok továbbélésének. A közigazgatási feladatok ellátására a faluban hivatal létesült, az állami oktatás helyének biztosítására 1930-ban építettek iskolát.


A település - lélekszámából adódóan - az egyes feladatok ellátására sok szállal (posta, orvos, gyógyszertár stb.) kapcsolódott Ráckevéhez, a járási székhelyhez. A népesség száma a XX. század első évtizedeiben a következő: 1900-ban 656, 1930-ban 506, 1941-ben 450 fő. Az 1941-es népszámlálás idején a megkérdezettek közül 2 fő végzett felsofokú iskolát, 5 fő gimnáziumot, 385 személy mondta, hogy ír-olvas általában, és 10,7% volt analfabéta. A népszámlálók összeírtak 309 szerb, 122 magyar, 9 német és 10 egyéb, ill. ismeretlen anyanyelvű lakost. A XX. századi világégések közül a II. világháború hadi eseményei, amelyek már komolyan sújtották a polgári lakosságot is, a lóréviek számára 1944. november 22-én befejeződtek, mert a közvetlen hadi események már nem érintették a falut.
A háborút követő évtizedekben a községek önállósodásával néhány évtizedre kialakultak a helyi intézmények, de a közigazgatási és gazdasági változások 1979-től újból Ráckevéhez csatolták a települést. Jelenleg Lórév önálló település saját települési és kisebbségi önkormányzattal. A közigazgatási feladatokat Ráckeve várossal társulva körjegyzőség látja el. Az évszázad utolsó évtizedében a település lakossága és vezetése igyekszik alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A korábbi évtizedekben kiépített villanyhálózat mellett általánossá vált a településen a vezetékes vízhálózat, a gázvezetéket is lefektették, és a lakások mintegy kétharmadába bekötötték. Telefon a háztartások 70%-ában van. A szövetkezetek megszűnése után a mezőgazdasági termelés új formáit keresték, amelyeket itt a Mezőterm Kft., illetve az egyéni gazdálkodás keretei között találtak meg.


Lórév továbbra is fontos átkelőhely a Dunán. A Lórévre látogatóknak érdemes megtekinteni a község XVIII. század végén épült templomát, amelynek ikonosztáza a XIX. századból való. A templom jellegét tekintve egyhajós, homlokzati tornyos, egyszerű copf stílusú épület. Másik látnivaló a Duna árterében található neogótikus Zichy emlékkápolna, amelyet a császári család építtetett 1859-ben. Érdemes megtekinteni a Művészeti Galéria bemutatóját, amely a kortárs szerb festészet egy metszetével ismertet meg. A községbe érkezők megcsodálhatják a szép környezetet, a növény- és állatvilág ritkaságait.
Lórév Budapesttől mindössze 50 kilóméterre fekvő község, amely napjainkra már nem távolság. A csendre, nyugalomra vágyó embereket nem éri csalódás, ha e területen régi parasztházat vesznek, hisz a falu ideális hely a kikapcsolódáshoz. A helyi látnivalók mellett Ráckeve és a sziget többi települése kínál sokfajta programot, sőt termálvizes strandolási lehetőséget is. A Csepel-sziget déli településeinek zártsága egyben előny is, amely érdemes az idegenforgalom figyelmére.

www.lorev.hu

http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-lorev.shtml

Share
 

LINC 2019 – Parnu, Észtország

Erasmus+ Catalyst International meeting Krakow 2018

Erasmus Catalyst 2017

HFS Fórumok

Minden jog fenntartva.
Az oldalainkon közölt tartalom újraközlése
és sokszorosítása csak tartalmi és formai
módosítás nélkül engedélyezett.

© Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
Felelős szerkesztő: Rácz Judit, munkaszervezet vezető racz.judit@leaderkontakt.hu