Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com
„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa”
  • Magyar
  • In English
  • Español
English French German Italian Portuguese Russian Spanish

Belépés



Elfelejtett jelszó
Elfelejtett felhasználónév
Regisztáció

 

nea 

 Szechenyi2020 logo

 

bort

 

Erasmus logo

letöltés

celteruletkatalogus

 hvs2011

naturamalogomod1

Dabas és Térsége Kézműves Egyesület

hvs2

Magyar Agrarkamara

vadonleso_large

oktk



GPF_MEDOC
Kezdőlap Hírek Vállalkozz okosan! Vállalkozz okosan! – Modern Monetáris Elmélet
Hirdetés
Vállalkozz okosan! – Modern Monetáris Elmélet PDF Nyomtatás E-mail
2020. szeptember 15. kedd, 08:45

                             

magyartol magyarig szovegee

 

E M L É K E Z T E T Ő
Vállalkozz okosan workshop
2020. szeptember 15 – Kakucs Deák Udvarház
Vállalkozz okosan! –Modern Monetáris Elmélet

 

 

logo leaderA Modern Monetáris Elmélet egy új, az Egyesült Államokból indult rendkívül izgalmas és egyben szélsőségesen vitatott makrogazdasági elmélete a közgazdaságtannak. Az MME több olyan alapvető fontosságú jelenséget megmagyaráz, amelyeken a tradicionális monetáris elméletekkel nem nagyon lehetett fogást találni, de legalább ennyi új problémát fel is vet.
Az elmélet alapgondolata, hogy a pénzt kibocsátó állam a pénzből soha nem fogy ki, ezért fölösleges aggódni a hagyományos értelemben vett költségvetési hiány miatt. Az államnak bármire van pénze, a költekezés korlátait teljesen máshol kell keresni, mint ahol eddig tettük. Az elmélet teljesen új megvilágításba helyezi olyan központi makrogazdasági fogalmak szerepét, mint az infláció, az adók vagy az állampapír-kibocsátás.
A találkozón során megismerkedünk e vitatott elmélet leglényegesebb jellemzőivel és az előadás után mód lesz a témáról szerzett ismeretek megvitatására is. A téma relevanciáját nem csupán az elmélet érdekessége és napjainkban sokat vizsgált egyes tételei adják, hanem a gazdásági és vállalkozói környezetre gyakorolt hatása is.
A közgazdaság tudomány a többi tudományágtól eltérően értelmezhető, és ezt a Közgazdasági Nobel díj történetének bemutatásával illusztrálta az előadó:
„Az könnyen belátható, hogy az irodalmi munkásságért és a béke megteremtéséért odaítélt Nobel-díjban sok a szubjektív elem. Az is világos, hogy a kémia, a fizika és az orvostudomány területein elért eredmények értékelésében ilyen szubjektív komponens sokkal kevésbé van jelen. Ezekben a tudományokban elért eredmények széleskörű konszenzusra támaszkodnak, elég könnyen ellenőrizhetőek is. – A közgazdaságtudomány természete nem egészen ilyen. „
Előfordult ugyanis, hogy egy közgazdasági elmélet az újszerűsége és a rövid távú hatása miatt megkapta a Közgazdasági Nobel Díjat, - mint például a Long Term Management Capital befektetési alap modellje, - ami a Nobel díj odaítélését követő 9-dik hónapban csődbe ment. A közgazdasági modellek között ugyanis több olyan is van, ami egymással nem összeegyeztethető, és ilyen ellentétek nem mutathatók ki például a természettudományokban.

Számunkra a legfontosabb kérdés, hogy a valóság visszaigazolja-e a közgazdasági elméleteket? Vállalkozóként mennyire kell figyelembe vennünk a mikro- és makrogazdasági alapvetéseket? Hogyan értelmezhető a vállalkozás költségvetése, és mennyire hasonlít az egy családi háztartás, vagy egy állami költségvetésre. A példák elemzésekor alapvetően a minden vállalkozó által ismert bevételek-kiadások sorokra koncentrálva próbáltuk meg összevetni, vagy inkább azonosan értelmezni a költségvetés ide tartozó sorait, kiadási tételeit.
Mi vezet az eladósodáshoz? Érdemes-e a kiesett bevételeinket hitelből pótolni? Milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre, ha a bevétel kiesést finanszírozni szeretnénk? A közgazdasági logika szerint a túlköltekezés gyorsuló eladósodáshoz, inflációhoz vezet, ami katasztrofális hatásokkal jár, például a megtakarítások elértéktelenednek, amit a bérből és fizetésből élők gyors elszegényedése, és a piaci árak elszabadulása kísér.

Vállalkozóként a gazdasági stabilitás megtartása legalább annyira fontos kell, legyen, mint állami szinten a költségvetési deficit egyensúlyban tartása. A jelenlévők közül is sokaknak van tapasztalatuk, családi legendájuk az infláció hatásairól, amit például 1945 augusztusa és 1946 júliusa között a

felmenőink átélhettek Magyarországon. A világ valaha mért legmagasabb inflációjakor a világ valaha létezett legnagyobb címletű bankjegyét is mi tudhatjuk a magunkénak, a Százmillió Bill Pengő formájában, amit a Magyar nemzeti Bank bocsátott ki 1946-ban.

A Modern Monetáris Elmélet és hogyan építsünk egy jobb gazdaságot című könyv szerzője Stephanie Kelton. Az elmélet alapgondolata, hogy „egy olyan államnak, amely saját pénznemmel rendelkezik, soha nem fogy el a pénze, mert bármikor módja van pénzt nyomtatni. A költségvetési fegyelem továbbra is igen fontos, csakhogy az állami költségvetésnek nem a költségvetési deficit, hanem az infláció a korlátja. Ha az infláció rendben van, akkor nincs jelentősége a deficitnek. Nem attól keletkezik az infláció, hogy túl sok a pénz, hanem attól, hogy nincs mire elkölteni. „

Az előadásban elhangzottak szerint érdemes néhány mítosztól búcsút venni a Modern Monetáris elmélet alapján. Ilyenek például a következők:
- a költségvetési deficit a túlköltekezés bizonyítéka
- az államháztartásnak ugyanolyan korlátai vannak, mint egy családi háztartásnak
- az állam az adóztatással jut elkölthető bevételhez
- az állampapírok kibocsátása az állam legfőbb külső finanszírozási formája
- az állami foglakoztatás nem hatékony
- az államadósság veszélyes csökkentenie kell
- a nagy állami újraelosztó rendszerek, mint a társadalombiztosítás, az egészségbiztosítás és a nyugdíj fenntarthatatlanok

A Modern Monetáris Elmélet logikája szerint nem a pénz a szűk keresztmetszet, hanem a kapacitás. Inflációt csak akkor teremt, ha nincs megfelelő mennyiségű erőforrás: orvos, ápoló, kórház. gyógyszer, technológia... Ebből következően nem a pénz a kérdés, hanem a megfelelő kapacitásokat kell megteremteni. A vásárlóerőt majd az állam biztosítja. Egyre több olyan példával találkozunk, amik a Modern Monetáris Elmélet tételeit támasztják alá. Az EU államadósság és inflációs adatai sem támasztják alá azt, hogy a nagyobb államháztartási hiány automatikusan megnövelné az inflációt.
A Trickle Down Economy elmélet szerint: „minél kevesebb adó, illeték és egyéb terhet teszünk a nagyvállalatok, illetve úgy általában a gazdagok vállára, hosszabb távon annál jobb az egész gazdaságnak – így a társadalomnak is – hiszen ezek majd a náluk maradó forrásokat visszaforgatják a gazdaságba, munkahelyeket teremtve és a termelést növelve. Ennek a tételnek komolyabb közgazdaság-elméleti alátámasztása természetesen soha nem létezett, a valóság pedig sokszorosan megcáfolta a helytállóságát. Az egyenlőtlenség mértéke nem sokat változott a XVIII.- XIX. századihoz képest, valószínűleg a rendelkezésünkre álló technológia lehetővé teszi az alapvető élelmiszerek és egyéb javak aránylag olcsó és bőséges megtermelését.

A Vállalkozz okosan! workshop résztvevői bepillantást nyertek a makro-ökonómiai folyamatokba, saját szűrőjükön keresztül láthatják a gazdasági folyamatokat, és látókörük szélesedett a közgazdasági folyamatok értelmezése során. Nagy lelkesedéssel hallgatták a résztvevők Makay Mátyás PhD hallgató – kutató előadását, aki érdekfeszítő tudományos előadásával hozzájárult a rendezvény sikeréhez.
Dabas, 2020. szeptember 20.

Maczák János
szakmai vezető
Vállalkozz Okosan projekt
VP6-19.3.1-17 LEADER Helyi Akciócsoportok együttműködése

Share
 

LINC 2019 – Parnu, Észtország

Új esély - Komplex fejlesztési program Tatárszentgyörgyön

Erasmus Catalyst 2017

HFS Fórumok

Minden jog fenntartva.
Az oldalainkon közölt tartalom újraközlése
és sokszorosítása csak tartalmi és formai
módosítás nélkül engedélyezett.

© Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
Felelős szerkesztő: Rácz Judit, munkaszervezet vezető racz.judit@leaderkontakt.hu