Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com
„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa”
  • Magyar
  • In English
  • Español
English French German Italian Portuguese Russian Spanish

Belépés



Elfelejtett jelszó
Elfelejtett felhasználónév
Regisztáció

 

nea 

 Szechenyi2020 logo

 

bort

 

Erasmus logo

letöltés

celteruletkatalogus

 hvs2011

naturamalogomod1

Dabas és Térsége Kézműves Egyesület

hvs2

Magyar Agrarkamara

vadonleso_large

oktk



GPF_MEDOC
Hirdetés
Településeink - Újlengyel
PDF Nyomtatás E-mail
Településeink

Pótharaszt a kőrösi marhahajtó út Pest előtti nagy állomása volt. Itt mustrálták és pihentették az állatokat, mielőtt továbbhajtották volna. Az egykori mezővárosnak vásártartási joga is volt – ma csak a Puszta-templom romjai emlékeztetnek az egykori virágzó településre. A másik – csak dűlőnevében felidézhető – település, Vatya is a marhahajtó út mentén feküdt, de nem ért el olyan fejlettségi szintet, mint Pótharaszt, vagy a szomszédos Vacs. A hely őstörténete annál érdekesebb. Régészeti leleteiről a középső bronzkor (ie. 1800.) névadójává vált "Vatyai kultúra" néven.


PARK ÚJLENGYELEN

Újlengyel valóban új településként jött létre az egykori Vatya pusztáján. A Tisza-vidéki Hitelintézet Rt igazgatója, Lengyel Zoltán szervezte a telekosztásokat. Saját adományaként ingyen telket juttatott a községháza, az iskola és a templom részére: ezért a település hálából felvette az adományozó nevét.

Romantikus múltjához tartozik a betyárvilág egy-egy emléke. Pusztulása (1600.) után Vatya a Bihary, majd a gróf Steinlein család tulajdonába került s Újhartyánhoz csatoltatott. Majorsági népessége csak lassan emelkedett a múlt század utolsó harmadában 500 fölé, ami egy erőteljesebb növekedési folyamat során több mint 1600-ra (1940. körül) emelkedett. Az Újhartyánból kirajzó gazdák birtokszervező munkája itt is kialakított egy sajátos bokortanya-rendszert, de par-cellázások is zajlottak. A megtelepülés agrárnépesség összetétele szintén a régebbi jobbágy- falvakhoz hasonlított, kontinuitásuk és a szétszórt tanyavilágra emlékeztető településkép viszont olyan volt, mint a többi pusztán. Vatya, valamint a külterületeken kialakult Újtelep és Lengyelfalva (1907.) csak 1945. után egyesült s alakult önálló községgé, 1948-ban felvette az Újlengyel nevet.

1960-ban a lakosság mintegy 40 %-a még mindig külterületen élt, az előző évtizedben a népesség 15 %-a itt is elhagyta a falut. Később ezt kiheverte, s közben a lélekszámnak odekvát infrastruktúra kialakítására is erőfeszítések történtek, amit a belterületi koncentrálódás is elősegített.

A kollektivizálás hatására a bejáró dolgozók száma nőtt, de a fővárosba ingázásuk a többi községből eltérően nem a Bp-Kecskemét vonalon, hanem Pilisen keresztül bonyolódott, a rendszeres villanyvonatok segítségével a fővárosi üzemek számukra könnyebben elérhetővé váltak.

Sajátosan érintették a község fejlődését a felülről elrendelt integrációk, a szakszövetkezetek Újhartyánhoz (1975.), majd Hernádhoz (1977.) és a község újhartyáni tanácshoz csatolása. Hogy mindezeket nem a lakosság akarata motiválta, s hogy mögötte súlyos látens feszültségek húzódtak, azt az 1990-ben visszaszerzett önállóság igazolja. Azóta újfajta kooperációkra készen, de önálló fejlődési pályán folytatják életüket.

Erdős, szép környezetéért érdemes felkeresni. Idáig tart a pótharaszt-pusztai borókás védett erdő.

A két nagy forgalmú autóút (M5 és a 4.sz.) között húzódó erdős homokhát kis települése, közúton mindkét irányból jól megközelíthető.

HONLAP: www.ujlengyel.hu Share
 

Vészhelyzetet hirdetett a kormány

LINC 2019 – Parnu, Észtország

Erasmus Catalyst 2017

HFS Fórumok

Minden jog fenntartva.
Az oldalainkon közölt tartalom újraközlése
és sokszorosítása csak tartalmi és formai
módosítás nélkül engedélyezett.

© Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
Felelős szerkesztő: Rácz Judit, munkaszervezet vezető racz.judit@leaderkontakt.hu