A kereteket meghaladó pályázati igények Print

There are no translations available.

keretek nakValamennyi vidékfejlesztési pályázatot kiírták. Az újak közül 17-re még nem lehet kérelmet beadni, a korábban meghirdetettek közül 28-at már le is zártak. A gazdálkodók a kapacitásbővítő beruházásokat részesítették előnyben.

A Miniszterelnökség minden vidékfejlesztési pályázatot meghirdetett március 31-ig, mintegy 1300 milliárd forint értékben 68 pályázatot – közölte a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára keddi sajtótájékoztatóján. Kis Miklós Zsolt elmondta: mintegy 814 milliárd forintot érintő 28 pályázatot már lezártak. A Vidékfejlesztési Programban eddig 450-460 milliárd forint kötelezettségvállalás történt, ez a rendelkezésre álló keret valamivel több mint harmada. A kötelezettségvállalás 43 pályázatra vonatkozik. Huszonhárom pályázat még nyitott, mintegy 300 milliárd forint forrással, a már megjelent kiírások közül 17-re pedig még nem lehet pályázati kérelmet benyújtani. Ez utóbbiakra nagyjából 174 milliárd forint jut.

Az államtitkár közölte, márciusban több fontos pályázatot is meghirdettek, így többek között a termelői szervezetek létrehozásának támogatását, ami mintegy 11 milliárd forint értékű. Ezzel olyan termelői szerveződéseket, szervezeteket támogatnak, amelyek hosszú távon is a gazdák integrációját, összefogását segítik.
Fontos a szaktanácsadói hálózat finanszírozásának megoldása is, mivel a gazdák alapvető érdeke, hogy naprakész információkkal rendelkezzenek. Erre a célra mintegy 14 milliárd forint pályázati összeg áll rendelkezésre, 2023-ig lesz felhasználható. Az innovációs operatív csoportok létrehozására szintén egy nagyobb keretösszeg, megközelítőleg 25 milliárd forint fordítható.

Kis Miklós Zsolt elmondta, hogy a pályázatotok között kiemelt szerepe van az állattenyésztést segítő, a kertészeti tevékenységet támogató és az élelmiszeripari beruházásokat finanszírozó pályázatoknak. Az állattenyésztési és kertészeti pályázatokra 80-80 milliárd forint, míg az élelmiszeripari beruházásokra 200 milliárd forint jut.

Kis Miklós Zsolt beszélt arról is, hogy az igények általában nagyobbak voltak, mint a rendelkezésre álló források. A gazdálkodók főként a kapacitásbővítő beruházásokat részesítették előnyben, míg az energiahatékonyságot javító és az öntözésfejlesztést támogató források lehetőségeit nem használták ki. Ezért például az energiahatékonyság javítását ösztönző támogatásokból várhatóan átcsoportosítanak a beruházások finanszírozásának támogatására. A pályázatok elbírálását is fel akarják gyorsítani, így a következő hónapokban többen kapnak majd támogató határozatokat.


(MTI)

Share